opereta.com

Károly Róbert Tétel

Az Árpád-ház kihalása után 1301-1308 -ig egyfajta interregnum alakult ki Magyarországon, azaz 7 évig nincsen király a trónon. Érkeznek azonban a leányági trónkövetelők: 1. II. Vencel, cseh király fia: Vencel. A nagybirtokosok nagy része őt támogatja. Meg is koronázzák a szent koronával 1301-ben, de nem fogadják el később, ugyanis az esztergomi- helyett a kalocsai érsek koronázta meg [1]. 2. Ottó a bajor Wittelsbach-ház hercege. 1305-ben megkoronázza két püspök is, azonban a kánok hadsereggel vonultak ellene 1307-ben. Kán László elveszi tőle a koronát, Ottó pedig elmenekült. 3. Caroberto, azaz Károly Róbert, aki nápolyi neveltetése miatt nem számíthatott túl nagy támogatottságra itthon, azonban a pápa őt tartotta III. András méltó örökösének, az itáliai bankárok pedig pénzzel segítik. A nagybirtokosoknak csak egy kis része fogadta el őt. Koronázásai 1301- ben koronázták meg először, de nem a Szent Koronával. (Azt a kőszegiek ellopták). 1307- ben, Rákosmezőn, több kiskirály is jelen volt.

Károly Róbert Tétel

Megengedte teh�t a f�ldes�rnak, hogy hadserege a saj�t z�szl�ja alatt harcolhasson. Azonban, ha a f�ldbirtokos nem tudott ki�ll�tani egy 50 f�s sereget, akkor saj�t mag�nak kellett harcolnia. Ez volt a banderi�lis hadszervezet. Ezen k�v�l m�g voltak seg�dseregeink is: a kunok, a j�szok, �s a sz�kelyek. Ritk�n zsoldos csapatok is csatlakoztak. K�roly R�bert h�d�t� k�lpolitik�ja mindezek ellen�re sikertelen. Nem tudja megszil�rd�tani a magyar kir�lyi hatalmat: Horv�torsz�gban, �s Dalm�ci�ban. A havasalf�ldi vajda leszak�tja a Sz�r�nyi B�ns�got. Hadj�ratot folytatott az Osztr�k Hercegs�g ellen is, mert t�mogatt�k a k�szegieket, de v�g�l b�k�t k�tnek. Legnagyobb k�lpolitikai sikere a Visegr�di kir�lytal�lkoz� (1335): III. K�zm�r (lengyel), Luxemburgi J�nos (cseh) �s K�roly R�bert, �j kereskedelmi �tvonal kialak�t�s�ban egyeztek meg Br�n�n �s Krakk�n kereszt�l, �gy elker�ltk B�cset. 1339-es Anjou-Piast �r�k�s�d�si szerz�d�s: ha III. K�zm�r fi� ut�d n�lk�l hal meg, akkor K�roly R. legid�sebb fi�t �ltetik a lengyel tr�nra.

Politikai t�maszk�nt az �j nagybirtokosi arisztokr�ci�t alkalmazza, akiket � maga emelt f�l, ugyanis f�ldeket adom�nyozott nekik (honorbirtok), ezek j�vedelm�b�l tartott�k fenn magukat, a f�ldet csak a tiszts�g visel�s�ig birtokolt�k. T�mogat�i: Drugeth, Lackfi, �jlaki, Garai csal�d. K�roly R�bert az orsz�ggy�l�s helyett, ezekb�l a csal�dokb�l �ssze�ll�tott kir�lyi tan�csot m�k�dtetett. Gazdas�gpolitika? A birtokadom�nyoz�sok j�vedelem-kies�ssel j�rtak, �s ezt p�toland�, K�roly R�bert a kir�lyi jogon szerzett j�vedelmekre t�maszkodott (reg�l�j�vedelmek = ius regula): ad�k, v�mok, monop�liumok. Ezek rendszer�t �talak�ttatta, gazdas�gi szakembere: Nekcsei Demeter �ltal, aki az orsz�gos t�rnokmester volt. A v�rosok igazgat�s�t a t�rnokmester ir�ny�totta. Gazdas�gi reformjait pedig �gy ir�ny�totta, hogy haz�nk adotts�gait kihaszn�lja.? Magyarorsz�g legf�bb el�nye a jelent�s nemesf�m k�szlet volt. (K�rm�cb�nya: arany-, Selmecb�nya: ez�st-, Beszterceb�nya: r�zb�ny�szati k�zpontok voltak, Erd�ly s�b�ny�kban volt gazdag).

Érdekeltté kellett tehát tenni őket. A reform érdekében I. Károly az urbura (bányajövedelem) egyharmadát átengedte a nagybirtokosnak, ezzel megszüntette a rá vonatkozó királyi monopóliumokat. A pénzverési monopólium, a pénzverés haszna Magyarországon csak a királyt illette meg. A kamara haszna abból származott, hogy a királyok rendszeresen kivonták a régi pénzt a forgalomból és új pénzt bocsátottak ki, amelyeknek ezüsttartalma kisebb volt, de névleges értékét megőrizte. A régi pénzt mindenkinek kötelező volt új pénzre beváltani, sőt tilalmazták a korábbi pénz használatát. Elrendelték, hogy az új pénz ugyanannyit ér, mint a régi, vagyis ugyanannyi egységnyi árut lehet érte vásárolni. (Ennek a viszonylag könnyű pénzszerzési módnak azonban jelentős árnyoldalai is voltak. Egyrészt a kincstár bevételei is az általa kibocsátott rossz pénzben érkeztek be, másrészt a piacon elfogyott a bizalom az egyre gyatrább dénárok iránt, és minden tiltás ellenére a nyersezüst és a jobb külföldi pénzek forogtak a "feketepiacon". )

Károly Róbert élete - Károly Róbert Campus - MATE

Károly Róbert az Anjou-dinasztiából származott. A családalapító Károly herceg 1246-ban Provance grófja lett, majd 1265-ben megszerezte Nápoly trónját. Fiát, Sánta Károlyt összeházasította V. István leányával, Máriával, aki a magyar koronát idősebbik gyermekének, Martell Károlynak szánta, ő azonban fiatalon meghalt, így unokája, Károly Róbert örökölte a jogokat. Az 1301-1308-ig terjedő időszakot interregnumnak nevezzük, jóllehet a királynélküliség felfogás kérdése. Királyunk már 1301-ben is volt, amikor az első számú trónkövetelőt, Károly Róbertet, a nápolyi király fiát egy kisebb csapat Esztergomba kísérte, ahol az érsek megkoronázta. Károly Róbertnek ekkoriban belső szövetségesei alig voltak, inkább a pápára számíthatott, aki viszont tőle remélte a pápaság befolyásának növekedését Magyarországon. Néhány hónappal később, augusztusban a bárók úgyszintén koronáztak, de ők Vencelt, a cseh király fiát ültették a trónra. Választásukban leginkább az befolyásolta őket, hogy a tizenkét esztendős királyfitól egyelőre nem kellett félteni hatalmukat.

károly róbert tétel

Mutassa be a Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb elemeit! 1301-ben az Árpád ház magva szakadása után nem egyértelmű, hogy ki a király Magyarországon. A győztes a koronáért való harcban a nápolyi származású Anjou-házi Károly Róbert. Így az uralkodó nyugatról érkezik, viszont a kiskirályok hatalmát sokáig tart letörni. Tartományurak támogatásával 1301-ben Esztergomban megkoronázzák. 1308-ban Pesten királlyá választják Károly Róbertet rá egy évre (1309-ben) Budán megkoronázzák, de jog szerint 1310-től király csak. XIII. századra kialakult a koronázási rend ezért csak azt ismerték el királynak, akit Székesfehérváron az esztergomi érsek a fejére teszi a Szent Koronát. Felszámolja a tartomány úri hatalmat. Híveit gazdagon jutalmazta, adományaival egy új személyéhez hű nemesi réteget hozz létre. 1312. Rozgonyi csata (Kassa mellett). 1321-től ura az egész országnak. Az alapvetően mezőgazdaságra épülő magyar gazdaságot átalakítja, és a kereskedelemre fókuszál. Gazdasági reformokat vezet be.

A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején-(kidolgozott érettségi tétel)

Pénz kell a kereskedelemhez így bevezeti a bányabér t. Amivel érdekelté teszi a nemest, hogy megnyissa a bányáit. Mindenki megkapja a földjén bányászott javak értékének egyharmadát. A kibányászott só, vasérc, arany és ezüst cserébe pénzt kapnak. Rengeteg bánya nyílik. Európa legnagyobb arany és ezüst kitermelése Magyarországon lesz. A kibányászott nyers aranyból és ezüstből arany forintot és ezüst dénárt készített. Nem rontja a pénz értékét. Az értékálló pénz bevezetésével a király elvesztette az évenkénti pénzbeváltásból származó bevételt, a kamara hasznát. Az értékálló aranypénz bevezetése lehetővé tette az árukereskedelem kibontakozását és a pénzgazdálkodás fejlődését. A bevétel kiesés pótlására 1336-ban bevezeti a kapuadó t, amely minden olyan kapu után kellett fizetni, amelyen egy szénával megrakott szekér átfér. Nem akar, mindenkit megadóztatni csak az fizet, aki tehetős. Mivel akinek érdekében áll bekerítenie a portáját annak telik az adóra is. Bevezeti a 30-ad vám ot is ez 3, 3%-os vám, ez alacsony.

Megengedte tehát a földesúrnak, hogy hadserege a saját zászlója alatt harcolhasson. Azonban, ha a földbirtokos nem tudott kiállítani egy 50 fős sereget, akkor saját magának kellett harcolnia. Ez volt a banderiális hadszervezet. Ezen kívül még voltak segédseregeink is: a kunok, a jászok, és a székelyek. Ritkán zsoldos csapatok is csatlakoztak. Károly Róbert hódító külpolitikája mindezek ellenére sikertelen. Nem tudja megszilárdítani a magyar királyi hatalmat: Horvátország ban, és Dalmáciá ban. A havasalföldi vajda leszakítja a Szörényi Bánságot. Hadjáratot folytatott az Osztrák Hercegség ellen is, mert támogatták a kőszegieket, de végül békét kötnek. Legnagyobb külpolitikai sikere a Visegrádi királytalálkozó (1335): III. Kázmér (lengyel), Luxemburgi János (cseh) és Károly Róbert, új kereskedelmi útvonal kialakításában egyeztek meg Brünón és Krakkón keresztül, így elkerültk Bécset [3]. 1339 -es Anjou-Piast örökösödési szerződés: ha III. Kázmér fiú utód nélkül hal meg, akkor Károly R. legidősebb fiát ültetik a lengyel trónra.

Károly Róbert -

  • Kazettáról cd re másolás
  • Kisfái Fogathajtó és Lovasközpont jótékonysági adomány-gyűjtő rendezvény! | CIVILHETES
  • Történelem - letölthető jegyzetek
  • 1 yard hány méter to youtube
  • Hamvas bela konyvek
  • Bering motoros kesztyű 60

Ezzel az adóval az a célja, hogy serkentse a külkereskedelmet. Városokat alapít pl. : Gyöngyös. Azért kell városokat alapítani, mert a kereskedők oda költöznek. Bécsnek árumegállítói joga volt. Ki kell kerülni egész Ausztriát. Megszervezi az első nemzetközi visegrádi királytalálkozó t. A cseh és a lengyel királyokat hívja meg. Megegyeznek a cseh királlyal egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal megépítésében. Magyarország így akadályok nélkül bekapcsolódik az európai kereskedelembe. Károly Róbert államának, gazdaságának alapja már nem a mezőgazdaság, hanem a kereskedelem. A visegrádi király találkozón megegyezik a lengyel királlyal, hogy ha nem születik fia, akkor a lengyel trónt Károly Róbert fia Lajos örökli. A nápolyi trónt pedig András házassági szerződés alapján kapja meg.

Politikai támaszként az új nagybirtokosi arisztokráciát alkalmazza, akiket ő maga emelt föl, ugyanis földeket adományozott nekik ( honorbirtok), ezek jövedelméből tartották fenn magukat, a földet csak a tisztség viseléséig birtokolták. Támogatói: Drugeth, Lackfi, Újlaki, Garai család. Károly Róbert az országgyűlés helyett, ezekből a családokból összeállított királyi tanács ot működtetett. Gazdaságpolitika ▪ A birtokadományozások jövedelem-kieséssel jártak, és ezt pótolandó, Károly Róbert a királyi jogon szerzett jövedelmekre támaszkodott (regáléjövedelmek = ius regula): adók, vámok, monopóliumok. Ezek rendszerét átalakíttatta, gazdasági szakembere: Nekcsei Demeter által, aki az országos tárnokmester volt. A városok igazgatását a tárnokmester irányította. Gazdasági reformjait pedig úgy irányította, hogy hazánk adottságait kihasználja. ▪ Magyarország legfőbb előnye a jelentős nemesfém készlet volt. (Körmöcbánya: arany-, Selmecbánya: ezüst-, Besztercebánya: rézbányászati központok voltak, Erdély sóbányákban volt gazdag).

Tuesday, 25-Oct-22 20:54:07 UTC